The author delineates the features and artifacts of the excavation of the details of a Late Neolithic settlement carried out in 1971 in the northern part of County Békés in Eastern Hungary, at the site named Szeghalom-Dió-ér. In the absence of ¹⁴C data, dating of the assemblages was performed in the traditional typo-chronologic way, by stylistic analyses of the ceramic assemblages. These have been sorted into the III-IVa period of the Alföld Linear Pottery (ALP), with a closer definition, classified as late Szakálhát and Szarvas-Érpart types. The article discusses the relationships of a previously unknown motif of ALP pottery, the spiny or blunt ending limb pattern. The qualification of the detail of the Neolithic settlement has remained open, however. One alternative is that the small community was involved in the establishment of a nearby tell-site of Szeghalom-Kovácshalom. Another is that the existence of the hamlet could be contemporaneous with the latter, and it may have been one of the seasonal farmsteads within a 5–6 km radius of its economic operation.

[1] I participated in the excavation in 1971 as a university student, when the Neolithic artifacts were given to me for publication by István Ecsedy. I owe thanks to him for that. Illustrations of Plate 1 were prepared by me during the excavation in 1971. The findings represented there might have been misplaced somewhere, because they could not be found during the preparation of this article, neither in the magazine of the Archaeological Institute of HAS, nor in the Munkácsy Mihály Museum in Békéscsaba. The remainders of Plates 2–4 representing the material of excavation in 1973 prepared by Zsuzsa Czabarka (Móra Ferenc Museum, Szeged) are stored in the Munkácsy Mihály Museum in Békéscsaba, under inventory numbers 76.1.24-76.1.1183.

[2] István Ecsedy, “Szeghalom-Dióéri csatorna,” Régészeti Füzetek. Az 1971. év régészeti kutatásai 25 (1971): 20–21.

[3] István Ecsedy, “Überreste einer prähistorischen Siedlung in Szeghalom,” Mitteilungen des Archaeologischen Instituts der Ungarischen Akademie der Wissenschaften 4 (1975): 15–18, Taf. 1–7, 15.

[4] György Goldman, “Az alföldi vonaldíszes kerámia fiatal szakaszának leletei Békés megyében,” [Funde der Jungen Phase der Linienbandkeramik des Alföld im Komitat Békés], in Archaeologiai Értesítő 109 (1983): 24–34, 33; János Makkay, The Excavations of the Early Neolithic Sites of the Körös Culture in the Körös Valley, Hungary: The Final Report. Vol. 1 (Trieste, 2007) [Societa per la preistorija e prtostorija della regione Friuli-Venezia Giulia, Quaterno-II], Fig. 144–150.

[5] Nándor Kalicz and János Makkay, Die Linienbandkeramik in Ungarn (Budapest: Akadémiai kiadó, 1977), 89; Júlia G. Szénászky, “A korai szakálháti kultúra Battonyán,” [Funde aus der frühe Szakálhát-Kultur von Battonya], (Békéscsaba, 1988) [A Békés Megyei Múzeumi Kutatások Eredményeiből], 5–29, 11.

[6] Katalin Kurucz, A nyíri Mezőség neolitikuma (Nyíregyháza, 1989), Tiszalök-Hajnalos: Pl. XXIX/ 3, XXX/1–2, XXXI/6, XLVII/5, 2; Tiszavasvári-Nyíregyházi-úti II. dűlő: Pl. LXX/3–4; Jan Lichardus, Studien zur Bükker Kultur (Bonn: Rudolf Habelt Verlag, 1974), 26–27, Abb. 1/13–15, 18; Alattyán-Kiskert: Hargita Oravecz, “Az alföldi vonaldíszes kerámia leletei Alattyán-Kiskert lelőhelyen,” [Die Funde auf der Alföld-Linienbandkeramik auf dem Fundort von Alattyán-Kiskert], Archaeologiai Értesítő 112 (1985), 52–67, Abb. 9/6a, 9.

[7] Tápé-Lebő A: Ottó Trogmayer, “Ásatás Tápé-Lebőn,” [Ausgrabung auf Tápé-Lebő], in Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged (1957): 19–60, Pl. VII/2; Hódmezővásárhely–Szakálhát: János Banner and Alajos Bálint, “A szakálháti őskori telep,” [Die Prähistorische Ansiedlung in Szakálhát], in Dolgozatok 11 (1935): 76–96, Pl. 11/7; Battonya-Parázs tanya: Szénászky, “Funde,” Abb. 3/6; Tiszakürt–Tópart: Kalicz and Makkay, Linienbandkeramik, Taf. 151/12; Tarnabod–Templomföld: Ibid., Taf. 127/6, 9; Tiszaug–Vasutállomás: Pál Racky, “Előzetes jelentés Tisza III. vízlépcsőhöz kapcsolódó régészeti munkákról Szolnok megyében. A Tiszaug-Vasutállomás melletti szakálháti telep,” [Preliminary report of the field work linked to the Tisza III dam in Szolnok County. The Szakálhát settlement next to the Tiszaug railroad station], in Archaeologiai Értesítő 109 (1982): 223–320, Abb. 6/11.

[8] Battonya-Gödrösök: György Goldman, Battonya – Gödrösök, eine neolitische Siedlung in Südost–Ungarn (Békéscsaba, 1984), Bild 24/4, 18/6–7; Bükkaranyos-Földvár: Kalicz and Makkay, Linienbandkeramik, Taf. 115/9, 16.

[9] Hódmezővásárhely–Szakálhát: Banner and Bálint, “Prähistorische Ansiedlung,” Taf. VIII/1, 4; Tápé-Lebő: Trogmayer, “Ausgrabung,” Taf. XII/1, 3; Battonya-Parázs tanya: Szénászky, “Funde,” Abb. 7/7; Battonya–Gödrösök: Goldman, Battonya – Gödrösök, Bild 60/1; Tiszaug-Vasutállomás: Raczky, “Preliminary report,” Fig. 6/5; Tiszavasvári-Paptelekhát: Kalicz and Makkay, Linienbandkeramik, Taf. 83/4; Bükkaranyos-Földvár: Ibid., Taf. 111/10, Taf. 114/11, Taf 175/19, 24; Eger-Kiseged: Ibid., Taf 117/7, Taf. 118/18.

[10] Battonya-Parázs tanya: Szénászky, “Funde,” 7. kép 1; Tápé-Lebő: Trogmayer, “Ausgrabung,” Taf. IV/22; Battonya-Gödrösök: Goldman, Battonya-Gödrösök, Bild. 65/3, 4, 11; Dévaványa: Békés megye régészeti topográfiája. A Szeghalmi járás. IV.1., Ed. László Gerevich (Budapest: Akadémiai kiadó, 1982). In the following: MRT. Pl. 11/7; Tarnaméra-Cselőháza: Kalicz and Makkay, Linienbandkeramik, Taf. 86/1; Bogács-Hintóvölgy: Ida Kutzián, “Újabb neolithikus leletek a Magyar Történeti Múzeumban,” Magyar Múzeum (Budapest: Magyar Történeti Múzeum, 1946), 45–52. 2. kép 7.

[11] Goldman, “Az alföldi vonaldíszes kerámia,” 33.

[12] Szénászky, “Funde,” 8.

[13] Tiszasas-Rév I.: Kalicz and Makkay, Linienbandkeramik, Taf. 148/4; Szeghalom-Kovácshalom: István Ecsedy, “A vidék újkőkori falvai és kapcsolataik,” in Szeghalom. Történelmi, néprajzi és földrajzi tanulmányok (Szeghalom, 1979); 61–100, 16. kép; Szegvár-Tűzköves: József Korek, “A tiszai kultúra,” (Budapest, 1973), XLII. t. 4; Körösladány-Bikeri and Vésztő-Hóta: Ecsedy et al., site nr. 7/15 and 12/47, in MRT, IV. 1. Pl. 11/1–2.

[14] Bükkaranyos-Földvár: Kalicz and Makkay, Linienbandkeramik, Taf. 110/14, 18, 19, 21, 26, Taf. 176/1–5, 22, Taf. 113/9, 11, 15, 18, 20; Eger-Kiseged: Ibid., Taf. 116/18, 117/13; Battonya-Gödrösök: Goldman, Battonya-Gödrösök, Bild. 49/1; Szeghalom-Simasziget: in MRT, IV. 1. Pl. 12/7; Szegvár-Tűzköves: Korek “A tiszai kultúra,” Pl. XLVI/3–4; Pl. XLVII/1, 7; Kisköre-Gát: József Korek, Die Theiß-Kultur in der Mittleren und Nördlichen Theißgegend (Budapest: Hungarian National Museum, 1989), Taf. 1/12, Taf. 3/7; Hódmezővásárhely-Kökénydomb: János Banner and József Korek, “Negyedik és ötödik ásatás a hódmezővásárhelyi Kökénydombon,” [Les campagnes IV et V des fouilles au Kökénydomb de Hódmezővásárhely], in Archaeologiai Értesítő 76 (1949): 9–25, Pl. VIII/10; Dévaványa-Réhelyi gát: Ecsedy, “Szeghalom,” 11–12. kép; Csóka-Kremenyák: János Banner, “The Neolithic Settlement on the Kremenyák Hill at Csóka,” in Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 12 (1960): 1–56, Pl. V/12, 54, Pl. XIV/36; Tiszadob-Sziget: Kurucz, A nyíri Mezőség, Pl. XIII/2; Vărsand/Gyulavarsánd: Dorin Popescu, “Săpaturile de la Vărşand 1949,” in Materiale şi Cercetari Archaeologice II (1956): 49–103, Fig. 46/14.

[15] A stratigraphical verification excavation in 1986 conducted by Ferenc Horváth (unpublished).

[16] Nándor Kalicz and János Makkay, “Die wichtigste Fragen der Linearkeramik in Ungarn,” in Acta Antiqua et Archaeologica, Szeged 10 (1966): 35–47,42; György Goldman, “Az alföldi vonaldíszes kerámia fiatal szakaszának leletei Békés megyében,” [Funde der jungen Phase der Linienbandkeramik des Alföld im Komitat Békés], in Archaeologiai Értesítő 109 (1983): 24–34.

[17] Békés-Déló: Id., “Az Alföldi vonaldíszes,” Abb. 3/6; Tiszavasvári-Paptelekhát: Kalicz-Makkay, Linienbandkeramik, Taf. 78/4; Békésszentandrás-Furugy: Makkay, The Excavations, Fig. 146/7; Alattyán-Kiskert 5. Gödör: Oravecz, “Alföldi vonaldíszes’, Abb. 12/7.

[18] Kalicz and Makkay, Linienbandkeramik, 56.

[19] Michael Strobel, “Ein Beiträg zur Gliederung der Östlichen Linearbandkeramik Versuch einer Merkmalanalyse,” in Saarbrückener Studien und Materialen zur Altertumskunde, 4/5, Eds. Jan Lichardus and Frauke Stein (Bonn: Rudolf Habelt GmbH, 1997), 9–98, 72–74. Similarly, the notion of the Szilmeg group as an independent cultural unit was denied by Pál Raczky and Alexandra Anders, “Settlement History of the Middle Neolithic in the Polgár Micro-Region (The Development of the Alföld Linearband Pottery in the Upper Tisza Region, Hungary,” in Interactions Between Different Models of Neolithization North of the Central European Agro-Ecological Barrier, Ed. Janusz K. Kozłowski (Kraków: 2009), 31–50, 43.

[20] Goldman, “Az alföldi vonaldíszes,” 33–34.

[21] I deem as belonging to the Szarvas-Érpart type only those assemblages in which the incised arrowhead motifs with zigzag lines and the short stitched stab decorations between incised lines can be found together. (From now on, the limb pattern will be discussed here as well.) N. Kalicz, J. Makkay and M. Strobel attributed even the sites outside the Körös River Valley to the Szarvas-Érpart group, and only their ‘imported’ sherds are frequently encountered in other late ALP assemblages (see: footnotes 18–19).

[22] Sites 1, 2, 5, 6, 8: Goldman, “Az Alföldi vonaldíszes,” 24–33; György Goldman and Júlia Szénászky, “Die neolithische Esztár-Gruppe in Ostungarn,” in A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve XXXI (1994): 225–230, 228; 9: MRT 8: 249; 14: MRT 8: 73–76, Goldman, ‘Az Alföldi vonaldíszes’, 33; 15: MRT 6: 104; 3, 4, 6, 7, MRT 10 (IV/3) Pl. 2/6, Pl. 3/3, 10, 16; 9: MRT 8 (IV/2) site 3/35; 10, 11, 13: MRT VI (IV/1), Pl. 9/18, p. 154, Pl. 9/17; 12: Krisztián Oross, “Finds of the Alföld Linear Pottery culture,” in The Early Neolithic on the Great Hungarian Plain. Investigations of the Körös Culture Site of Ecsegfalva 23, County Békés, Ed. Alisdar Whittle (Budapest: Archaeolingua, 2007), 564–571; 14: Makkay, Excavations, Fig. 145–146; 16, 17, 18, 21: Kalicz and Makkay, Linienbandkeramik, Kat. Nr. 336, 340, 206; 19–20: Gábor Bácsmegi, “Nagytőke, Belső-Ecser, Jaksor, Kaján és Kistőke régészeti topográfiája. 1. Rész,” (undergraduate thesis, Szeged University, 2001, 17). Unidentified: Goldman and Szénászky, “Die neolithische Esztár-Gruppe,” 228.

[23] Ioan Németi, “Descoperiri din neoliticul Tîrziu in Valea Crasnei,” [Entdeckungen aus der späten Jungsteinzeit in der Zone con Carei (Kreis Satu Mare)], in Studii şi comunicări Satu Mare VII-VIII (1986-1987): 15–61, 26, 30.

[24] Kalicz and Makkay, Linienbandkeramik, 179, Taf. 67/8.

[25] János Banner, “A hódmezővásárhelyi református gimnázium ásatásai 1937-ben,” [Die Ausgrabungen des Städtischen Museum von Hódmezővásárhely im Jahre 1937], in Dolgozatok XIV (1938): 191–200, 197; Idem, Hódmezővásárhely története a honfoglalás koráig. Első rész. A legrégibb időktől a bronzkor kialakulásáig (Hódmezővásárhely, 1940), 21–22.

[26] Ferenc Horváth, “Szeged–Tápé-Lebő,” in Régészeti Füzetek (I/41) Az 1987. év régészeti kutatásai, Ed. Ilona Czeglédy (Budapest, 1988), 20.

[27] György Györffy, “Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza.’, I. (Akadémiai kiadó, Budapest, 1987) 178: Aradvármegye, Hodos(d)monostora.

[28] Sabin Adrian Luca, “Observaţii pe marginea unui materiel ceramic inedit de la Bodrogu Nou (Către vale),” [Archeologische Ausgrabungen in Bodrogu Nou], in Crisia XV (1985): 279–290.

[29] Ibid., 279–290.

[30] Kisléghi Nagy Gyula: “Torontál vármegye őstörténete,” in Magyarország városai és vármegyéi. Torontál vármegye, Ed. Borovszky Samu (Budapest, 1911), 316–317.

[31] Milutin Garašanin and Draga Garašanin, “Praistorijsko naselje u Crnoj Bari’ [L’habitat prehistorique de Crna Bara], in Rad Vojvodanskih muzeja 6 (1969): 199–218, 217–218; Snežana Marinković, Crna Bara – Prkos (Zrenjanin: Izloženi katalog, 2013).

[32] Garašanin and Garašanin, “Praistorijsko naselje,” 205.

[33] Lichardus, “Studien,” Abb 47/2, 101, 107.

[34] Garašanin–Garašanin, “Praistorijsko naselje,” Pl. VII/8, Pl. VIII/2–4, 5; Marinković, Crna Bara, 17-18, 27. The artefacts cited have been qualified on the basis of the depths data by Miloje Vasić, “Preistoriska Vinča,” I–IV (1932–1936), and the chronological system of Wolfram Schier: “The Relative and Absolute Chronology of Vinča: New Evidence from the Type Site,” in The Vinča culture, its role and cultural connections, Ed. Florin Draşovean (Timişoara, 1996) [Bibliotheca Historica et Archaeologica Banatica 2], 141–162, Fig. 9). The periods are chronologically defined by 14C data of Nenad Tasić et al., “Vinča-Belo Brdo, Serbia: The times of a tell,” in Germania 93 (2015): 1–75.

[35]Garašanin–Garašanin, “Praistorijsko naselje,” Pl. VII/6.

[36] Garašanin–Garašanin, “Praistorijsko naselje,” Pl. VIII/6, Pl. IV/9; Marinković, Crna Bara, Kat. Nr. 7, 20; See the same profiles: Florin Draşovean, Cultura Vinča târzie (faza C) în Banat (Timişoara: Mirton, 1996), Hodoni, Vinča C1: Pl. XXXIII/1, XXXIV/3a–b, LVIII/1.

[37] Garašanin–Garašanin, “Praistorijsko naselje,” Pl. VII/7.

[38] Ferenc Horváth, “Az Alföldi vonaldíszes kerámia első önálló települése a Tisza-Maros szögében: Hódmezővásárhely-Tére fok,” [The First Independent Settlement of the Alföld Linear Pottery Culture in the Tisza-Maros Region: Hódmezővásárhely–Tére fok], in A kőkortól a középkorig. Tanulmányok Trogmayer Ottó 60. születésnapjára [Von der Steinzeit bis zum Mittelalter. Studien zum 60. Geburtstag von Ottó Trogmayer], Ed. Gábor Lőrinczy (Szeged, 1994), 95–124, 105–106.

[39] Ferenc Horváth and Ede Hertelendi, “Contribution to the ¹⁴C based absolute chronology of the Early and Middle Neolithic Tisza region,” in A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve XXXVI (1994): 111–133, 124, 126.

[40] Excavation by B. Kutzián Ida, 1961, unpublished. I owe her much gratitude for providing the find-material.

[41] The beginning of the Szakálhát culture was first outlined in this time interval by Júlia G. Szénászky when publishing the first 14C data derived from the samples of Battonya-Parázs-tanya: Júlia Szénászky, “A délkelet-Alföld neolitikumának néhány időrendi kérdéséről,” [Über einige chronologische Fragen des Neolithikums im Südöstlichen Alföld], in Archaeologiai Értesítő 110, 2 (1983): 243–246.

[42] See footnote 36.

[43] William A. Parkinson, Attila Gyucha, Panagiotis Karkanas, Nikos Papadopoulos, Georgia Tsartsidou, Apostolos Sarris, Paul R. Duffy, Richard W. Yerkes, “A landscape of tells: Geophysics and microstratigraphy at two Neolithic tell sites on the Great Hungarian Plain,” in Journal of Archaeological Science: Reports 19 (2017): 903-924; Attila Gyucha, William Parkinson, and Richard W. Yerkes, “The Evaluation of a Neolithic Tell on the Great Hungarian Plain: Site Formation and Use at Szeghalom–Kovácshalom,” in Journal of Field Archaeology (2019): 11, 15, https://doi.org/10.1080/00934690.2019.1655385.

[44] László Domboróczki, “Settlement Structures of the Alföld Linear Pottery Culture (ALPC) in Heves Country (north-Eastern Hungary): Development Models and Historical Reconstructions on Micro, Meso and Macro Levels,” in Interactions Between Different Models of Neolithization North of the Central European Agro-Ecological Barrier, Ed. Janusz Kozłowski (Kraków, 2009), 75–127, 120.

[45] Pál Raczky, “Archaeological Data on Space Use at a Tell-Like Settlement of the Tisza Culture (New Results from Öcsöd-Kováshalom),” in Ten Years after: the Neolithic of the Balkans, as Uncovered by the last Decades of Research, Eds. Florin Drașovean, Dan Leopold Ciobotaru, and Margaret Maddison (Timişoara: Marineasa, 2009), 102–124, 103; Pál Raczky and Alexandra Anders, “Settlement History,” 31–50; Pál Raczky, András Füzesi, and Alexandra Anders, “Domestic and Symbolic Activities on a Tell-like Settlement at Öcsöd-Kováshalom in the Tisza Region,” in The Image of Divinity in the Neolithic and Aeneolithic (Suceava: Karl. A. Romstorfer, 2018), 117–140, 120, 133.

[46] Magyarország Régészeti Topográfiája [Archaeological Topography of Hungary] (MRT) 6, (IV/1) Map-annex 1.

[47] János Makkay, A magyarországi neolitikum kutatásának új eredményei (Budapest: Akadémiai kiadó, 1982), 124–125, 128–129.

[48] Attila Gyucha, Richard Yerkes, William A. Parkinson, Apostolos Sarris, Paul Duffy, and Roderick Byron Salisbury, “Settlement Nucleation in the Neolithic: A Preliminary Report of the Körös Regional Archaeological Project’s Investigations at Szeghalom-Kovácshalom and Vésztő-Mágor ,” in Neolithic and Copper Age between the Carpathians and the Aegean Sea: Chronologies and Technologies from the 6th to the 4th Millennium BCE, Eds. Svend Hansen, Pál Raczky, Alexandra Anders, and Agathe Reingruber (Bonn: Habelt Verlag, 2015) [Archäologie in Eurasien 31], 139–140; Gyucha et al., “The evaluation,” 11.

Fig. 1. Szeghalom-Dió-ér. The location of the environment of the site (MRT 6, IV/1, 1982: 13/80) on the map of Hungary.

Fig. 2. The location of the Szeghalom-Dió-ér site and the surrounding Middle and Late Neolithic sites within the 6 km diameter environment of the Szeghalom-Kovácshalom tell, represented on the map of the Hungarian Kingdom’s Second Military Survey (1819–1869). The numbering is according to MRT 6, IV/1, 1982: Szeghalom 13: 1= 80, 2=159, 3=106, 4=108, 5=168, 6=112, 7=50, 8=51,9=49, 10=98, 11=95.

Fig. 3. Szeghalom-Dió-ér, Block I, Feature 1, 1971.

Fig. 4. Szeghalom-Dió-ér, Block I, Feature 2, 1971.

Fig. 5. The frequency of bowl rims marked by dense slashes (Pl. 1/8) within the layer sequence of the Szegvár-Tűzköves tell (unpublished, F. Horváth, 1986).

Fig. 6. The distribution of the Szarvas-Érpart Type sites in the Körös River Valley: 1–21), and the occurrence of the ‘limb pattern’ outside of the core distribution area: 22: Tiszavasvári-Paptelekhát, 23: Căpleni/Kaplony, 24: Hódmezővásárhely-Barci-rét, 25: Szeged-Tápé-Lebő, 26: Bodrogu Nou/Újbodrog–Către-vale), 27: Crna Bara–Prkos/Feketetó (see footnote 22).